A mai napom nem volt valami érdekes. Rajzon konkrétan aludtam, törin a kistanár idegesített egy picit, a papesz meg megevett 2 gé szart, ami beütött neki, szal köcsög volt egész matekon. És én nem megértettem a matekot! mintha a fejemben a sok pókháló és halott agyrágó bogár között hirtelen egy 200 W os égőt gyújtottak volna meg. Értem az egészet! Ja, és ma sikerült megcsinálnom egy fizika példát, és írtam német puskát is. Szóval csak lazán. Lett Wah-Wah pedálunk, és tökjót gitároztam... ahh... hát igen... Huhh, most hoztam be a teraszon lévő növényeket. Eléggé ártalmatlan feladatnak hangzik, nede? Pedig dehogy az! Jéghideg, átlagosan 10 kilós szúrós kaktuszokat kellett evakuálnom -4 fokos hidegben. De most, hogy túl vagyok rajta, ezek a növények nem fognak elfagyni, és még jó ideig cipelhetem majdőket ki és be, és ki és be.
Ma egy ideig tanácstalan voltam, hogy milyen értelmetlen dolgot fejtsek ki, és úgy döntöttem hogy fejtsük ki azt, hogy miért van az emberi elmének szüksége Istenre, vagy istenre.
Már a kőkorban is tiszteltek bizonyos lényeket, ha nem is emberfeletti hatalmasságokat, de állatokat eglszen biztosan. Aztán ott vannak a termékenység - istennő szobrocskák, melyek mind mind isteni imádatról tanúskodnak. Az ókorban számos többisten hit volt jellemző, például, a hellén mitológia, a tibeti kutúra stb., stb. Szóval mint láthatjuk a különböző istenek tisztelete az emberi értelem kialakulásának kezdetéhez nyúlik vissza. Mert mi is olyan jó egy isten tiszteletében? Könnyebb elfogadni a vétkeinket, a bűneinket, lelkünk apró, elfeketedett részeit. Mert elmondhatjuk Neki, hogy mi nyomja a lelkiismeretünket. És ő meghallgat, és halgatásával feloldoz. Ez mondjuk leginkább a kereszténység Istenére igaz. Mert más, többistenhitekben más "fajta" istenek vannak. A kereszténység Istene egy jóságos, emberszerető istennek van beállítva. Ő teremtett meg minket, szóval mi ezért tiszteljük, de őt az sem zavarja ha nem is tudunk létezéséről. Ő megbocsáltja a bűneinket, és feláldozza a saját fiát a bűneink feloldozásáért. Ellenben vannak más istenek is. Példának okáért ott van az azték napistan, akit mindig ki kell engesztelni kukoricával, és még dobogó emberi szívekkel, különben a Nap nem kel föl többé, nem érik több termés, és mi szép lassan elsorvadunk a sötétben, és meghalunk, mert nem tiszteltük. Ezek a "fajta" isteneknek mi alá vagyunk rendelve, és ő a hatalmasabb, és uralkodik is fölöttünk, nem csak hagyja hogy menyjünk, amerre akarunk.
Az istenségek tiszteletének a mindennapi elfoglaltság, az ünnepoek, és a közösséget öszetartó kapcsokon kívül a másik "előnye", ha lehet így nevezni, az a Bűnök letagadása. Mert tegyük fel, hogy van isten. Tehát van akarata is. Tehát ha valamit csinálunk, vagy történik, akkor mondhatjuk azt, hogy "Isten akarata!" . Ha meghal valakink, ha elvesztünk valakit, ha valami olyat csinálunk, amiért utána nem nem tudunk a saját szemünkbe nézni, valamit, amit utána szégyellünk, mondhatjuk, hogy Isten akarata! Mert Mi van ha Isten csak az emberi lélek gyengesége miatt jött létre, mert nem vagyunk képesek szembe nézni a saják hibáinkkal, a saját tetteinkel, és nem vállaljuk a felelősséget. Mert Valljuk be , igazán csábító az eleve elrendeltetés elve, ahogy a mohamedánok is mondják:"Allah útjai kifürkészhetetlenek". Eszerint minden meg van írva, és minden aszerint fog történni. Ezt igazolja a hübrisz a görög kultúrában, amikor valaki nem fogadja el a végzetét, és mindenáron ellene akar tenni, de úgysem tud, mert ami meg van írva, az úgy is lesz. Tehát ami meg van írva az meg is fog történni. Vagyis, aki hisz az eleve elrendeltetésben, az akár ülhet is, és nem csinálhat semmit, mert mivan ha istennek az a terve velem, hogy ne csináljak semmit? Ha pedig más tervei vannak velem, akkor meg úgyis az fog történni, mert máshogy nem lehet. Tehát a lelkileg gyengéknek és a tétováknak, a gyáváknak, és a bizonytalanoknak ez pont kapóra is jöhet, mert mondhatják: "Istennek tervei vannak velem! Vagy nagyok, vagy kicsik. És az Ő kezében vagyok!" És máris nem látszanak lelkileg gyengének, tétovának, gyávának, és bizonytalannak. Mert ők már nem azok, hanem Isten igaz emberei.
Szóval bonyolult dolog ez. Valki hisz, valaki nem, valaki pedig nem tudja hogy kinek, minek hihet.
Ennyi volt mára aaz agyfacsaró gondolatom,remélem élveztétek. Ha csak ezt az utolsó bekezdést olvastad el, akkor szégyeld magad, és kezd el elöről, bár lehet hogy lust vagy, és Istennek az a terve veled, hogy mindennek csak a végét fogod tudni. Akkor pedig ne harcolj a végzeted ellen, ne kövess el hübriszt! ;) szval csak önállóan, és vidáman!
